Az EU-s források és a hazai építőipar

A 2023-as hanyatlás: Mélypont és tanulságok

A KSH adatai szerint a magas kamatkörnyezet és a gazdasági megtorpanás negatív hatást gyakorolt a versenyszféra beruházásaiban 2023-ban. A kormányzat által várt 4 százalék feletti növekedés helyett csak 0,8 százalékos bővülést tapasztaltunk. Az építőipari termelés 18,3 százalékos visszaesése, különösen az otthonfelújítási program kifutásának köszönhetően, jelentősen érintette az ágazatot. Ebben az időszakban az építőipar termelői árai 15,9 százalékkal nőttek, ami a költségek emelkedését jelzi. Az építőipari termelés 4,3 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest. Az építőipart gyakorlatilag az állami beruházások, fejlesztések tartották életben. Ezek jellemzően a logisztikai központok, csarnokok építésében, a külföldi autó és akkumulátor gyártók beruházásaiban öltöttek testet. A nagy állami beruházások, útépítések visszafogása elsősorban a mélyépítő cégekre gyakorolt negatív hatást, hiszen ezek a cégek az infrastrukturális beruházásokból élnek. Az árak azonban még a csökkenő kereslet ellenére sem tudtak mérséklődni köszönhetően az energia és anyagárak megugrásának.

Bíztató előjelek: Az EU-s források szerepe

2024 elejére a kilátások javulni kezdtek, felszabaduló EU-s forrásoknak és a növekvő hitelezési aktivitásnak köszönhetően. Szükség is van a kedvező környezetre, hiszen az ágazaton belül mintegy 21,2 százalékos visszaesés volt tapasztalható a rendelésállományban. Az EU-s pályázatok az építőiparban, különösen a 900 milliárd forintos GINOP Plusz pályázatok jelentős pozitív hatást gyakoroltak. Ezek a források lehetővé tették többek között az energiahatékonysági projektek finanszírozását, amelyek hozzájárulnak az ágazat stabilizálódásához és növekedéséhez. Ezek főként 2025-ben fejtik ki áldásos hatásukat, ekkor várhatóan a BMW, CATL első gyára is elindítja a termelést, valamint a BYD próbaüzeme is hozzájárulhat az erősödéshez. A lakossági fogyasztók esetében a reálbérek normalizálódásával, a mérséklődő kamatok hatására az elmaradt fogyasztás is utolérheti magát. Ugyanakkor számos kiskereskedelmi partner forgalma esett vissza, így a központilag támogatott hitellehetőségekből – Széchenyi hitelprogramok- kiszorultak.

A lakáspiac kihívásai és lehetőségei

A kis- és középvállalkozások óvatos beruházási hajlandósága ellenére, a lakásépítési piac továbbra is potenciált rejt. A hitelkamatok emelkedése és a lakossági terhek növekedése ellenére fennmaradt a kereslet az új ingatlanok iránt. Ugyanakkor a 2023-ban megnövekedett hitelkamatok, a dráguló energiaárak, lakossági terhek növekedése miatt a vásárlási kedv alábbhagyott. Az általános drágulás miatt a potenciális vásárlók óvatosabban költenek, illetve megtakarításaik csökkentek. Jó ha tudjuk az ingatlanvásárlás sem véd meg bennünket az inflációtól. Mindemellett azon befektetők, akik ingatlanba tették a pénzüket jelentős hozamot szereztek, hiszen 2020 első negyedéve és 2023 első negyedéve között a lakásárak országosan 46 százalékkal emelkedtek. A befektetési célú ingatlanvásárlások esteén számolt hozam két részből áll, egyrészt a bérleti díjból, másrészt a lakásárak növekedéséből realizált nyereségből az eladást követően. Ugyanakkor ez sem számít kockázatmentes befektetésnek, mivel a bérbeadás során is jelentkezhetnek rizikófaktorok, illetve a lakáspiac ingadozásához kapcsolódóan a hozamok erőteljesen eltérést mutathatnak a különböző időszakokban. 

Az óvatosabb ingatlanvásárlásokkal járó negatív hatás jelentkezett a kiskereskedelem teljesítményében is. A piaci kihívások ellenére az EU-s finanszírozás lehetőségei, mint az energiahatékonysági projektek, új lehetőségeket nyitnak.

 

Központi támogatások és a jövő

Az EU-s forrásokból származó támogatások, például a GINOP Plusz pályázatok, létfontosságúak az építőipar számára. Ezek a források nem csak az ágazatot támogatják, hanem hozzájárulnak a gazdaság szélesebb körű növekedéséhez is. A kedvező hatások várhatóan hosszú távon érzékelhetők lesznek, ahogy az új projektek megvalósulnak.

Az előretekintés fontossága

Összefoglalva, 2024 ígéretes évnek ígérkezik az építőipar számára, köszönhetően az EU-s támogatásoknak és pályázatoknak. A jövőbeli sikerek érdekében kulcsfontosságú az ágazat kihívásainak kezelése és az új lehetőségek kiaknázása. Az EU-s finanszírozás és a hazai építőipar kapcsolata így központi szerepet játszik a gazdaság élénkítésében. A szakértők előrejelzése szerint 2024-ben a lakásépítések száma továbbra is csökkenő tendenciát mutathat, az építkezések átfutási ideje miatt. Azonban 2025-re már emelkedhet az átadott lakások száma. Az építőipar 2023-ben gyengén teljesített, ennek köszönhetően az alapanyagárak növekedése lassult, a munkaerő is könnyebben elérhető. Ebből kifolyólag a jövőben a lakásépítési, felújítási kedv fokozódhat. Minden jel arra mutat, hogy 2024 második felétől az ingatlanbefektetés fokozódik, tekintettel a csökkenő kamatokra, reálbér növekedésre, állami támogatásokra.

A befektetési célú lakásvásárlás mellett a Bitcoin, mint az első modern kriptovaluta is alternatíva lehet, mint befektetési eszköz. Bár a kriptotőzsdék viszonylag újak a színtéren, de az amszterdami tőzsde 1611-ben történő megnyitása óta eltelt több évszázad alatt begyűjtött tapasztalatokból profitálnak. Ezen a téren a befektetők többsége fiatal, diplomás férfi, akik vállalják a magasabb kockázatot. A befektetett összeg növekedésével párhuzamosan csökken a hobbibefektetők aránya. Összességében a kriptoeszközökbe való lakossági befektetők száma jelentősen megnőtt az utóbbi években.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK