Tipli + csavar 10db
A rögzítési technológia különböző anyagok és elemek összekapcsolására utal oldható és nem oldható kötések formájában. Ezek többsége mechanikus kapcsolat, amelyet kötőelemek segítségével valósítanak meg.
A kötőelemek óriási változatossága létezik, attól függően, hogy milyen anyagokat tartanak össze, és milyen erőkkel és milyen jellegű az így létrejövő kapcsolat. Egyes anyagoknál (például fa) a csavarok közvetlenül az anyagba üthetők. Falazott vagy betonszerkezeteknél dűbel-csavar, horgony-csavar, ragasztott csapszeg-csavar kapcsolatokat használnak. Üreges szerkezeteknél speciális műanyag vagy fém dübeleket használnak. A hőszigetelő táblák épületburkolatokhoz való mechanikus rögzítése speciális tárcsás dübelekkel történik. A fémek fémhez való rögzítéséhez metrikus csavar-anyák rögzítőelemeket használnak. A mechanikus rögzítésekhez különféle segédszerkezetekre vagy tartozékokra lehet szükség.
Csőbilincs
A csőbilincs, ahogy a neve is mutatja, egy kör alakú eszköz a csövek rögzítésére és rögzítésére. A csőbilincsek nagyon fontosak, különösen az építőipari munkáknál, és a rögzítő rendszerek fontos tartozékai és elemei. A csőbilincsek természetesen sokféle típusúak lehetnek, amelyek mindegyike a rögzítőanyagokhoz és a követelményekhez igazodik. A csőbilincsek minősége is egyre fontosabbá vált a bevezetésük után, mivel már nem lehetett rossz minőségű anyagokból készíteni őket, de fontos volt, hogy megfelelő méretűek és a használathoz pontosan kialakítottak legyenek. Természetesen ezen az alapon ma már több méretben készülnek, amelyeket a megfelelő alkatrészekkel együtt kell kiválasztani. Ahogy az építési és szerelési munkák mennyisége nőtt, ahogy egyre több és több anyagot használtak, úgy kellett a tartószerkezeteknek is alkalmazkodniuk ezekhez - innen a sokoldalú és változatos csőbilincs. A legismertebb csőbilincs a gumibélésű bilincs, amelyet a különböző műanyag csövek tartására és alátámasztására terveztek. Ez egy egy darabból álló csőbilincs, amely egy rugalmas pánt segítségével nyitható.
Tiplik, dübelek
A tapasztalt barkácsolók tudják, hogy a dübel és a tipli között valójában nincs különbség. A két szó nagyjából ugyanazt jelenti. Az azonban, hogy a falazat típusához és a rögzítési célhoz milyen típusú (és természetesen méretű) rögzítőt választunk, nem ugyanaz. A sokféle építőanyag, amellyel dolgozunk, a keménytől a puháig, a porózustól az üregesig, mind más és más, és a maguk módján szükségessé tették a speciális dübelek kifejlesztését.
Dübelek betonhoz
A betonszerkezetek a horgonyzás szempontjából két fő csoportra oszthatók. Az első a nagy szilárdságú beton- vagy vasbeton falak és födémek (a felhasznált adalékanyag kavics), amelyek rendkívül nagy nyomószilárdsággal rendelkeznek, és megfelelő alapot biztosítanak minden horgonyzó elem számára.
A másik csoportot a sokkal kisebb szilárdságú könnyűbeton (az adalékanyag szigetelőanyag, például perlit vagy polisztirol) és a pórusbeton (az adalékanyag kvarchomok, például Ytong falazóelemek) alkotja.
Ezeknél a szerkezeteknél az alacsonyabb nyomószilárdság miatt nem ajánlott akármilyen dübel használata a rögzítéshez, de mindig ügyeljen arra, hogy a gyártó által erre a célra ajánlottat válassza. Könnyűbetonból készült üreges falazóanyagok esetében a rögzítés kiválasztásánál különös gondossággal kell eljárni, ebben az esetben hosszú húzózónás dübeleket kell használni.